B
BME · Építőmérnöki Kar · Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék Alapozás BSc · Síkalapok süllyedésszámítása
kalkulátor HUEN

Síkalapok süllyedésszámítása

A sáv- és pilléralapok alatti feszültség- és süllyedésszámítási módszereket ismerhetitek meg a gyakorlati órákon bemutatott mintapéldákon keresztül, interaktív kalkulátorokkal.

Tárgy Alapozás BSc · BMEEOGMAT45
17 mintapélda3 feszültségszámítási módszer3 szimulátor a feszültségszuperpozícióhoz1 kalkulátor 3D-modellel

Útmutató ehhez az anyaghoz

A felső sávban a fő fejezetek között válthatsz, az alattuk megjelenő almenüvel pedig az adott fejezet szakaszai között. A bevezetésen túl négy tartalmi fejezet épül egymásra:

  1. A számítás menete — a süllyedésszámítás négy lépése: feszültségeloszlás, alakváltozások számítása, határmélység meghatározása és az alakváltozások összegzése. Itt ismerheted meg interaktív ábrákkal és élő demóval a három feszültségszámítási módszer elvét:
    • Kögler — egyenes vonalas szétterülés;
    • Jáky — háromszög-feszültségábra;
    • Kany — karakterisztikus pont alatti, táblázatos.
  2. Feszültségszuperpozíció — hogyan terül szét a feszültség a valóságban egy sávalap alatt (feszültséghagyma), és mi történik, ha több alap épül egymás mellé. Három interaktív szimulátor: a feszültséghagyma izobárokkal (Boussinesq, Westergaard és Fröhlich szerint), két szomszédos alap szuperpozíciója, valamint egy építkezés-film, amelyben négy épület építési sorrendjét követve látszik, melyik ház mennyit süllyed és merre dől. A fejezetet egy 13 kérdéses kvíz zárja.
  3. Mintapéldák — tizenhét részletesen levezetett gyakorlati példa:
    • MP1 Kögler-féle feszültségszámítás;
    • MP2–MP4 Jáky-féle süllyedésszámítás ödométeres modulussal;
    • MP5–MP6 Jáky-féle süllyedésszámítás kompressziós görbével;
    • MP7 Kany-féle lamellás módszer;
    • MP8–MP12 Kögler inverz feladat, Kany-tábla kétirányú interpolációval, szomszédos alap szuperpozíciója, hatékony feszültség talajvízzel, Jáky és Kögler összevetése;
    • MP13–MP17 megengedhető teher süllyedéskorlátból, vízszintsüllyesztés okozta süllyedés, réteghatár a határmélység alatt, kiterjedt feltöltés, ferdülés két pillér között.
    Mindegyikhez ábra, lépésről lépésre megoldás és saját kalkulátor tartozik, és mindegyik egy gombbal betölthető a kalkulátorba.
  4. Kalkulátor — egy interaktív süllyedés-kalkulátor: tetszőleges számú talajréteg, sáv- vagy pilléralap, talajvíz; a három módszer (Kögler, Jáky, Kany) egy közös 2D feszültségábrán is összevethető (ki-be kapcsolható görbék, módszerenkénti határmélység, rugalmasságtani referencia), és egy kattintással váltható és összehasonlítható. A 3D-ben forgatható modell megmutatja a rétegeket, a feszültség lefutását, a határmélységet és azt is, hogy az egyes rétegek külön-külön mennyit nyomódnak össze; a mintapéldák adatai egy kattintással betölthetők.

A csúszkák és a beviteli mezők valós időben frissítik az ábrákat és az eredményeket — érdemes kísérletezni a paraméterekkel. A határmélységet Jáky szerint a Jáky-képlet, Kögler és Kany esetén az n = 5 szabály adja (a kalkulátorban n és m0 kézzel is állítható).

A számítás menete

A süllyedésszámítás négy lépésből áll, függetlenül attól, melyik feszültség-módszert használjuk. A négy lépést — a fenti almenüben külön-külön elérve — az alábbiakban részletesen tárgyaljuk, mindegyikhez magyarázó ábrákkal.

1. lépés — Feszültségeloszlás meghatározása

A süllyedést az alaptest által a talajra átadott többletfeszültség okozza — ezt kell először meghatározni az alapsík alatti különböző mélységekben. Három eljárást mutatunk be: a rugalmasságtani alapú, pontos Kany-módszert, majd két közelítő, feltételezett feszültségeloszláson alapuló eljárást — a Kögler- és a Jáky-módszert.

Kiindulás — talpfeszültség, geosztatikus feszültség, többletfeszültség

A végtelen féltérben egy egyenletesen megoszló teher alatt a feszültség egy adott függőlegesben a mélységgel nem változik. Véges kiterjedésű alaptestek alatt azonban a feszültség az alaptest szélei felől oldalirányban is terjed, így az alaptest alatt a mélységgel fokozatosan csökken, és egy idő után gyakorlatilag zérus lesz.

σtalp = Gz,k / (B · L)  — átlagos talpfeszültség (a teher tartalmazza az alaptest és a ráhordott talaj önsúlyát is)
σg = Σ γi · hi  — geosztatikus (önsúly-) feszültség az alapsíkon
σz,0 = p0 = σtalp − σg  — a süllyedést okozó többletfeszültség az alapsíkon

A süllyedés szempontjából csak a többletfeszültség (σz,0, sok forrásban p0) számít — vagyis amit az alaptest a természetes önsúly-feszültségen felül ad át a talajnak. Ha alapgödröt, pinceteret emelünk ki, akkor a kitermelt talaj tehermentesít, ezért ezt is le kell vonni: σz,0 = σtalp − t0·γ, ahol t0 a kiemelés mélysége.

x σz p x1 x2 z z z1 x σz z2 x σz σz1(x; z) = α1·p = const. σz2(x; z) = α2·p = const. σz(x; z = z1) σz(x; z = z2) σz(x = x1; z) σz(x = x2; z)

A) Kany-módszer — rugalmasságtani alapon (pontos számítás)

A derékszögű négyszög alaptest karakterisztikus pontja alatt számított feszültségeloszlást nevezzük a Kany-módszernek. A bonyolult levezetés közvetlen használata nehézkes, ezért az eredményeket grafikon, illetve táblázat formájában szokás megadni és használni.

Miért a karakterisztikus pont?

Egyenletes terhelés esetén a négyszög alaptest alatt a középpont süllyedése a legnagyobb, az oldalfelezőké kisebb, a sarokpontoké a legkisebb. Ezt a felszín-meggörbülést csak a végtelen hajlékony alap követné; a merev alap megtartja a síkját, és átlagos süllyedése e süllyedések súlyozott átlaga. Létezik egy olyan pont — a karakterisztikus pont (Grasshof) —, amely alatt számítva a süllyedés egyaránt megfelel a hajlékony és a merev alap átlagos süllyedésének. Ezért a süllyedésszámításnál mindig a karakterisztikus pont függőlegesében keletkező (átlag-) feszültségeket használjuk.

Karakterisztikus pont helye a téglalap alaprajzon (Grasshof) ≈0,37·B ≈0,37·L karakterisztikus pont sarok

A Kany-féle feszültségszámítási módszer gyakorlati használata

Az alábbi táblázat a σz/p0 arányt (a többletfeszültség leépülését) adja meg két viszonyszám függvényében:

  • z/B — a vizsgált pont alapsík alatti mélysége osztva a kisebbik alapmérettel (B = a kisebbik alapszélesség)
  • B/L — a két alapméret aránya: B/L = 0 sávalapnál, B/L = 1 négyzetes pilléralapnál

Kiszámítjuk a z/B és B/L viszonyszámokat, a táblázatból kikeressük a hozzájuk tartozó σz/p0 szorzótényezőt — a táblázott értékek között lineárisan interpolálunk —, végül a keresett feszültség: σz = (σz/p0) · p0.

Karakterisztikus pont alatti feszültség (σz/p0)

z/BB/L=0 (sáv)0,200,400,600,801,00 (négyzet)
0,001,0001,0001,0001,0001,0001,000
0,050,9900,9900,9890,9880,9850,981
0,100,9450,9440,9410,9320,9180,898
0,200,8260,8240,8040,7700,7310,694
0,300,7390,7300,6890,6370,5930,557
0,400,6770,6600,6010,5440,5020,470
0,500,6300,6030,5320,4770,4380,409
0,600,5900,5530,4770,4250,3890,362
0,800,5240,4690,3920,3480,3160,289
1,000,4670,3990,2900,2900,2600,234
1,500,3600,2780,2260,1930,1660,144
2,000,2880,2060,1630,1340,1110,094
3,000,2030,1280,0950,0720,0570,047
4,000,1550,0880,0600,0440,0340,028
5,000,1250,0650,0410,0290,0230,018
6,000,1130,0560,0350,0240,0200,015
7,000,1000,0470,0290,0200,0160,013
8,000,0880,0390,0230,0160,0130,010
10,000,0630,0210,0110,0080,0060,005
15,000,0500,0150,0070,0050,0040,003
20,000,0320,0060,0030,0020,0010,001

A táblázat a görbesereg egyes pontjait adja meg; a felsorolt z/B és B/L értékek között lineárisan interpolálunk. Sávalap esetén a B/L = 0 oszlopot használjuk.

Gyakorlati alkalmazás — lamellákra osztás (Kany-féle lamellás módszer):

  • Az alaptest alatt közvetlenül 20 cm-es lamellák — sávalapnál 2B mélységig, pontalapnál kb. 1–1,5B-ig (itt a legnagyobb a feszültséggradiens)
  • Mélyebben 40 cm-es lamellák — egészen a határmélységig
  • Lamellaváltás kötelező rétegváltásnál és a talajvízszintnél is
  • Minden lamellára a középvonalbeli z-vel kikeressük a Kany-szorzót, abból σz, majd a lamella átlagfeszültsége és összenyomódása (lásd 2. lépés)
terepszint A.S. réteghatár m0 t Gv,k p0 σg σg/5 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 σz 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,1

B) Kögler-módszer — egyenes vonalakkal határolt zárt tartomány

Közelítő, gyors módszer, főleg sávalapokra. Az alaptest szélétől induló határoló egyenesek (z = 0 vonalak) a függőlegessel α szöget zárnak be, mélységben nincs lehatárolás. A módszer feltételezi, hogy a határoló vonalak között bármely z mélységben a feszültség egyenletes. A feszültség így a mélységgel α-szögben szétterül.

A.S. σz0 B α α σz=0 z σz B+2·z·tg(α) σz0 σz feszültség- csökkenés
talpfeszültség (σz0) B L z L+2·z·tg(α) B+2·z·tg(α) σz

A feszültség a mélységgel α-szögben szétterül, a tartományon belül egyenletes. Függőleges vetületi egyensúlyból (a B szélességű alapsíkra jutó erő = a B+2z·tan α szélességű síkra jutó erő):

Sávalap: σz = σz,0 · B / (B + 2·z·tan α)
Pontalap (kétirányú feszültségterjedés): σz = σz,0 · B·L / [(B + 2·z·tan α) · (L + 2·z·tan α)]

α = φ (tg α = 0,5) klasszikus feltételezés; a hazai gyakorlatban inkább α = 45° terjedt el. α = 30° is használatos.

Korlátai: egyszerű és gyors, de durva közelítés — a tartományon belül egyenletes feszültséget feltételez a valós parabolikus eloszlás helyett. A pontalapos képlettel sok esetben csak nagy hibával lehet számolni, ezért az a gyakorlatban nem használatos. A módszer önmagában nem ad határmélységet.

C) Jáky-féle eljárás

A valós feszültségeloszlást sokkal jobban közelítő, a hazai gyakorlatban elterjedt módszer. A Jáky-eljárás meghatároz egy határmélységet (m0), amely alatt az alaptestből származó feszültség már zérus; eddig a mélységig a feszültség lineárisan csökken. Mivel az alaptest teljes szélességében a feszültség azonos, függőleges értelemben háromszög-eloszlású — ezért a süllyedés egyszerűen, akár fejben is számolható.

A.S. σz0 σz σz=0 ξ B ξ z m0 feszültség-csökkenés (lineáris)

A feszültség az alapsíktól a határmélységig háromszög-hasonlóság szerint csökken, a határmélységen elérve a zérust. A határmélységet a Jáky-elmélet az alapméretekből adja meg:

Határmélység: m0 = 2·B·(1 − B/(2·L))
Feszültség z mélységben: σz = σz,0 · (m0 − z) / m0
Oldalsó feszültségterjedés: ξ = B·z / (m0 − z)
Esetm0Megjegyzés
Sávalap (L → ∞)2·BB/L → 0
Négyzetes pilléralap (L = B)BB/L = 1
Téglalap pilléralap (B < L)2·B·(1 − B/(2L))általános alak

A számítás menete lépésről lépésre

  1. Határmélység (m0) — az alapméretekből: m0 = 2·B·(1 − B/(2·L)). Sávalapnál (L → ∞) m0 = 2B; négyzetes pilléralapnál (L = B) m0 = B.
  2. Feszültség adott z mélységben — a feszültségábra az alapsíktól a határmélységig lineárisan fut zérusra, így háromszög-hasonlóságból:
    σz / σz,0 = (m0 − z) / m0  ⟹  σz = σz,0 · (m0 − z) / m0
  3. Az oldalsó feszültségterjedés (ξ) levezetése — függőleges vetületi egyensúlyból. Az alapsíkon a B szélességen átadott erő megegyezik a z mélységben kialakuló feszültségábra területével. Ez az ábra egy B szélességű plató (σz) és két oldalt egy-egy ξ szélességű háromszög (½·σz·ξ):
    B·σz,0 = B·σz + 2·(½·σz·ξ) = σz·(B + ξ)
    σz behelyettesítése:  B·σz,0 = σz,0·(m0 − z)/m0 · (B + ξ)
    σz,0-lal egyszerűsítve:  B = (m0 − z)/m0 · (B + ξ)
    átrendezve:  B + ξ = B·m0 / (m0 − z)
    ebből ξ értéke:  ξ = B·m0/(m0 − z) − B = B·z / (m0 − z)
  4. A feszültségábra megrajzolása — a kapott σz és ξ értékekkel az alaptest szélein lévő függőlegesek közötti tartomány bármely z mélységben felrajzolható. A karakterisztikus pont függőlegesében a feszültség az alaptest teljes szélességében végig azonos, így függőleges értelemben háromszög-eloszlású — ezért a süllyedés egyszerűen, akár fejben is számolható. A 2. és a 4. lépés ezt részletezi.

A Jáky-módszernél a határmélység automatikusan adódik, és a háromszög-eloszlás miatt a süllyedés egyszerűen számolható. Ezért lett a hazai gyakorlatban népszerű — különösen a kompressziós görbével vagy az összenyomódási modulussal kombinálva. Erről a 2. és a 4. lépés szól.

🎯 Mini-demo — Kögler vs. Jáky feszültségeloszlás

Állítsd a paramétereket: hogyan változik a feszültség (σz) a mélységgel a két módszer szerint egy sávalap alatt?

2.0 m
180 kPa
45 °
Hogyan terül szét a feszültség a valóságban? A Kögler- és a Jáky-módszer egyszerűsített ábrája mögött egy folytonos, hagyma alakú feszültségmező áll. A Feszültségszuperpozíció fejezetben interaktívan megnézheted, hogyan függ ez a mező az alap szélességétől és a tehertől, hogyan adódik össze két szomszédos alap hatása, és hogyan süllyeszti meg az új ház a régit.

2. lépés — Alakváltozások számítása

Az alaptest alatti feszültségeloszlás ismeretében a következő lépés a feszültségekből származó függőleges alakváltozások — az összenyomódások — meghatározása. Ezt rétegenként, a rétegeken belül pedig lamellánként végezzük: minden réteg/lamella középvonalában meghatározzuk az átlagos feszültségnövekményt, majd ebből az alakváltozást.

A feszültség–alakváltozás összefüggés lehet lineáris vagy nemlineáris. Lineáris esetben a talajt lineárisan rugalmasnak tekintjük, és a kompressziós görbét egy adott feszültségtartományban egyenessel helyettesítjük — ez elsősorban a tömör szemcsés talajokra (kavics, homok) áll. Két alapvető eljárást használunk: az összenyomódási modulust, illetve közvetlenül a kompressziós görbét.

A) Számítás összenyomódási modulussal

Δεz = Δσz,átl / Eoed

A réteg (vagy lamella) átlagos feszültségnövekményét osztjuk a réteg összenyomódási (ödométeres) modulusával, Eoed-vel. A modulust egy adott feszültségtartományban egyetlen állandó értékkel közelítjük — ez különösen szemcsés talajoknál jó közelítés. A módszer egyszerű és gyors, ezért a gyakorlatban ez a leggyakoribb.

Példa: ha egy réteg átlagos feszültségnövekménye Δσz,átl = 92 kPa, és Eoed = 15 MPa = 15 000 kPa, akkor Δεz = 92 / 15 000 = 0,00613.

B) Számítás kompressziós görbével

Pontosabb eljárás, mert figyelembe veszi, hogy a talaj merevsége a feszültséggel változik — a modulus nem állandó. Minden talajréteghez tartozik egy kompressziós görbe, amely a fajlagos alakváltozást (ε) a függőleges feszültség (σz) függvényében adja meg. A görbe kezdetben meredek (kis feszültségnél nagy az összenyomódás), majd fokozatosan ellaposodik.

A számítás menete egy réteg középvonalára:

  1. A réteg kompressziós görbéjének vízszintes tengelyére felmérjük a réteg középvonalában működő kezdeti (önsúly-) feszültséget, σz0,átl — ezzel vesszük figyelembe, hogy a réteg az építkezés előtt sem volt terheletlen.
  2. Ennek folytatásaként felmérjük az építmény által keltett átlagos feszültségnövekményt, Δσz,átl; a réteg új feszültsége így σz0,átl + Δσz,átl.
  3. A függőleges tengelyen leolvassuk a kezdeti és az új feszültséghez tartozó fajlagos alakváltozást — a kettő különbsége a réteg terhelés okozta alakváltozása:
Δεz = ε(σz0,átl + Δσz,átl) − ε(σz0,átl)
0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200 σz [kPa] 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 ε [%] σz Δσz0 ε1 ε2 Δε

A kompressziós görbét nemlineáris viselkedés esetén szemilogaritmikusan, a kompressziós index (Cc) segítségével közelítjük:

Δεz = Cc / (1 + e0) · lg[(σz0 + Δσz) / σz0]

ahol e0 a réteg kezdeti hézagtényezője. Túlterhelt, puha kövér agyagoknál és szerves talajoknál indokolt.

Fontos: a kompressziós görbe használatakor mindig a réteg kezdeti feszültségéből kell kiindulni — nem csak a feszültségnövekményt vesszük figyelembe. Az alakváltozás a görbéből: az új feszültségnél leolvasott érték mínusz a kezdeti feszültségnél leolvasott érték.

🎯 Mini-demo — Δε számítása Δσ-ból és Eoed-ből

Mennyi alakváltozás keletkezik egy lamellában adott feszültségnövekménynél?

100 kPa
10 MPa
0.4 m

3. lépés — Határmélység meghatározása

Általánosan elfogadott

m0: σz = σz,0/n,  n = 5 vagy 10

EC7 magyar nemzeti melléklet: n = 5.

Jáky ajánlása

m0 = 2·B·(1 − B/(2L))

Sávalap: 2B; négyzetes pontalap: B.

Gyakorlati megfontolásból

Ha kemény réteg a határmélységnél sekélyebben van, m0 a felszínén van.

Lemezalapnál (B > 10 m)

m0 = 2/3·B … 1/2·B felvétele indokolt.

Miért kell határmélység? A σz(z) függvények a z = ∞ helyen adnak zérust, ezért a teljes integrál végtelen lenne. A tapasztalat szerint a süllyedés véges — a határmélység alatt a feszültség nem okoz további szemcsemozgást (a súrlódási küszöb miatt).

🎯 Mini-demo — Határmélység

Hol metszi a σz görbe a σg/n vonalat? Változtasd a paramétereket és figyeld, hogyan változik m₀ egy sávalap esetén (n = 5)!

1.5 m
250 kPa
18 kN/m³

4. lépés — Alakváltozások összegzése

s = ∫₀^{m₀} εz(z) dz ≈ Σ (réteg vastagság) · Δεz,átl

A gyakorlatban általában trapéz-szabállyal integráljuk: összeadjuk a lamellák vastagságának és átlagos alakváltozásának szorzatát. A süllyedés [m]-ben adódik, eredménynek mm-ben szokás megadni.

Két-réteges példa (Jáky-féle eset)

Adott egy két rétegből álló talajprofil, az alapsík alatti határmélységig:

  1. ΔσAS = σz,0 az alapsíkon
  2. Δσm0 = 0 a határmélységen
  3. ΔσRH = ΔσAS · (m0 − ΔzRH) / m0  a réteghatáron (lineáris interpoláció)
  4. Réteg-átlagok: Δσátl,1 = (ΔσAS + ΔσRH)/2; Δσátl,2 = (ΔσRH + 0)/2
  5. Alakváltozás: Δεi = Δσátl,i/Eoed,i
  6. Süllyedés: s = (t1−h)·Δε1 + (m0−(t1−h))·Δε2

Feszültségszuperpozíció

Az alaptest nem csak közvetlenül maga alatt terheli a talajt: a feszültség oldalirányban szétterül, és a mélységgel fokozatosan lecseng — ez a feszültséghagyma. Ha több alap épül egymás mellé, a hagymáik összeadódnak, és a sorrend sem mindegy: a később épülő ház a régit is megsüllyeszti. Ebben a fejezetben mindezt három interaktív szimulátoron követheted végig.

Δσz(x, z) = Σi Δσz,i(x, z)  →  s(x) = ∫0m₀ Δσz/Eoed dz A süllyedést csak a teher okozta Δσz többletfeszültség okozza. Lineárisan rugalmas talajban a több alapból származó feszültségek pontról pontra összeadódnak, a süllyedés pedig a többletfeszültség mélység menti összegzése a határmélységig.
1 · szimulátor

A hagyma

Egy sávalap feszültségmezeje izobárokkal — Boussinesq, Westergaard vagy Fröhlich szerint.

2 · szimulátor

Szuperpozíció

Két szomszédos alap: mennyivel nő a feszültség ott, ahol a hagymák átfednek?

3 · szimulátor

Építkezés-film

Négy épület építési sorrendben: melyik mennyit süllyed, és merre dől?

tudáspróba

Kvíz

13 kérdés kevert sorrendben, minden válaszhoz magyarázattal.

A feszültség szétterülése

Egy végtelen kiterjedésű egyenletes teher alatt a feszültség a mélységgel nem változna. De egy véges alaptest szélei felől a feszültség oldalirányban is szétterül, így a tengely mentén a mélységgel fokozatosan csökken, és egy idő után gyakorlatilag zérus lesz. Ezt a térbeli eloszlást nevezzük szemléletesen feszültséghagymának (az azonos feszültségű vonalak — az izobárok — hagyma alakú burkokat rajzolnak ki).

Izobár

Az azonos Δσz feszültségű pontok mértani helye. A 0,1·p izobár az a burok, amelyen belül a feszültség a talpfeszültség 10%-ánál nagyobb.

Szuperpozíció

A talajt lineárisan rugalmasnak tekintve a feszültségek összeadódnak: több alaptest hatása az egyedi hagymák egyszerű összege — függetlenül attól, hogy melyik épült előbb.

Határmélység

Az a mélység, amely alatt a többletfeszültség már nem okoz mérhető süllyedést (n = 5 szabály: Δσz = σg/5, vagy a Jáky-féle m0).

Építési sorrend

A végállapoti feszültség a sorrendtől független, de a pótsüllyedést mindig a korábban megépült ház szenvedi el — és a szomszéd felé dől.

A szuperpozíció a kulcs. Mivel a feszültség lineárisan adódik össze, egy bonyolult terhelést egyszerű alakokra bonthatunk, és a hatásukat összegezzük. Ugyanezért „érzik meg" egymást a szomszédos alapok — és ugyanezért süllyed tovább a régi ház, amikor mellé újat építenek. Pont ezt teszi láthatóvá az alábbi három szimulátor.
Kapcsolat a süllyedésszámítással. A számítás menete fejezet három módszere ugyanezt a folytonos mezőt egyszerűsíti: a Kögler-módszer α szögben szétterülő, egyenletes feszültségű tartománnyal helyettesíti, a Jáky-módszer háromszög alakú feszültségábrával, a Kany-módszer pedig a rugalmasságtani megoldásból táblázatba foglalt értékeket használja a karakterisztikus pont alatt. Az itt látható hagyma a rugalmasságtani „pontos" kép, amelyhez ezeket a közelítéseket mérjük.

Interaktív feszültséghagyma

Egy sávalap alatti függőleges feszültségmező — alapból a rugalmasságtani, „pontos" Boussinesq-féle megoldás, de Westergaard és Fröhlich módszerre is váltható. A színek a Δσz értékét mutatják, a fehér vonalak az izobárok. Állítsd a szélességet és a terhelést — figyeld, hogyan nyúlik mélyebbre a hagyma a szélesebb alapnál (azonos talpfeszültség mellett is!).

Δσz [kPa]:0
300fehér vonalak = izobárok (kPa)
Feszültségeloszlási módszer

A vízszintes szaggatott vonal a vizsgált z mélység; jobbra a tengely menti Δσz lefutás. A nézet rögzített, így jól látszik: szélesebb B mélyebbre nyúló hagymát ad, nagyobb p pedig lejjebb tolja az izobárokat és „forróbb" mezőt ad.

Háromféle módszer. Boussinesq — homogén rugalmas féltér (referencia). Westergaard — vékonyréteges, oldalirányban kötött talaj, ezért keskenyebb, kevésbé szétterülő mező. Fröhlich — koncentrációs tényező n-nel hangolható: n = 3 ≡ Boussinesq, nagyobb n (4–6) a tengely mentén koncentrálja a feszültséget (mélységgel növekvő merevségű, szemcsés talaj). Váltsd át a módszert a hagyma mellett, és figyeld az izobárkép változását. (Ez az n nem azonos a határmélység n = 5 szabályának n-jével.)
Ezért veszélyesek a nagy alapok. Két alaptest azonos talpfeszültséggel, de eltérő szélességgel nem süllyed egyformán: a szélesebb alap hagymája mélyebb rétegeket is megterhel, így összességében nagyobbat süllyed — még akkor is, ha a felszíni feszültség ugyanakkora. A Kalkulátorban ki is próbálhatod: azonos σz,0 mellett növeld a B szélességet, és figyeld, hogyan nő a határmélység és a süllyedés.

Szuperpozíció — a szomszédhatás

Két szomszédos alaptest áll egymás mellett — csökkentsd a köztük lévő hézagot. A feszültségmezők összeadódnak, és a közöttük lévő talajban a Δσz jóval nagyobb lehet, mint egyetlen alap alatt — ezért a szomszédos alapok egymás felé megdőlhetnek.

Δσz [kPa]:0
300összegzett izobárok (kPa)
Feszültségeloszlási módszer
Próbáld ki: csökkentsd a két alap közti hézagot 0,5 m-re — a jelölő megmutatja, hány %-kal több terhet kap a szélső alap tengelye a szomszéd miatt. Növeld a hézagot: nagy távolságnál a felerősödés eltűnik, mert a hagymák már nem érnek össze. A kézi számítás Kögler-szétterüléssel ugyanezt adja közelítőleg — lásd a Mintapéldák MP10 feladatát.

Ki épül mikor — és hogyan halmozódik a feszültség?

Négy épületet helyezhetsz el egy utcafronton, mindegyiknek külön helye, szélessége, terhe és építési sorrendje van. Az idővonalat húzva (vagy lejátszva) látod, ahogy az épületek sorra megépülnek, a feszültséghagymáik egymásra halmozódnak, és a korábban megépült házak alatt is megnő a feszültség. Három szabadon mozgatható függőlegesben épületenként szétbontva olvasható le a Δσz lefutása és a belőle számított süllyedés — az alsó diagram pedig az idő függvényében mutatja, mikor melyik ház mennyit süllyed.

Δσz [kPa]:0
300szaggatott függőlegesek = V1 · V2 · V3; jobbra a kiválasztott függőleges szelvénye, épületenként színezve
Forgatókönyvek
Épületek — hely x · szélesség B · teher q · sorrend
Vizsgált függőlegesek

A süllyedés a Δσz/Eoed összegzése a határmélységig, amelyet az n = 5 szabály ad (γ = 19 kN/m³); épületenként külön — így látszik, mennyit ad a saját teher és mennyit a szomszéd. A dőlés az épület két széle közti süllyedéskülönbség és a szélesség hányadosa.

Mire figyelj: állítsd az idővonalat az első ház megépülése utánra, aztán lépj tovább. A V1 szelvényben a régi ház saját háromszöge fölé új színű sáv rakódik: ez a szomszéd hagymája. A régi ház a szomszéd felé dől, mert a hozzá közelebbi széle alatt nagyobb a többlet. Nagy és nehéz szomszédnál, például a toronyház forgatókönyvben, a pótsüllyedés a régi ház saját süllyedésével összemérhető lehet.
Mit nem modellez a film: az időt csak az építési sorrend jelenti (a konszolidáció időbeli lefolyása nem szerepel), az épületek felszíni sávterhek (alapozási mélység, az alaptest és a felszerkezet merevsége nélkül), a talaj homogén, lineárisan rugalmas féltér. A valódi szomszédhatás ezeknél bonyolultabb, de az iránya és a nagyságrendje így is jól látszik.

Kvíz — 13 kérdés

Kevert sorrend, magyarázatokkal: hagyma, feszültségeloszlási módszerek, szuperpozíció, építési sorrend.

Pont: 0
0 / 13

Számítási konvenciók

Feszültségmező

  • Minden szimulátor síkalakváltozási sávterhet számol: Δσz(x, z) = (p/π)·[β + sin β·cos(α₁ + α₂)], ahol α₁, α₂ a pont és a sáv két széle közti szög a függőlegeshez képest, β = α₁ − α₂ (Boussinesq–Flamant). Westergaard: Δσz = (p/π)·[arctg((x − xL)/(ηz)) − arctg((x − xR)/(ηz))], η = 1/√2; Fröhlich: n koncentrációs tényezőjű pontterhek összegzése a sáv mentén (n = 3 ≡ Boussinesq).
  • Több teher hatása pontról pontra összeadódik (lineárisan rugalmas talaj). A színskála 0–300 kPa közt rögzített, az izobárok abszolút kPa-szinteken futnak (10 … 250 kPa).
  • A terhek a terepszinten hatnak (alapozási mélység nélkül), a talaj homogén, a feszültségmezőt az alapok merevsége nem befolyásolja.
  • A Kalkulátor 3D-modelljének feszültséghagymája ezzel szemben a téglalap alakú alaptest térbeli, rugalmasságtani megoldása; a két ábra iránya és jellege azonos, a számértékek a geometria miatt eltérnek.

Építkezés-film

  • Az i-edik épület terhe a T idővonalon a (ti − 1) … ti szakaszon nulláról qi-re nő (lineárisan), utána állandó; az „idő" csak az építési sorrend, a konszolidáció időbeli lefolyása nem szerepel.
  • Függőlegesenként az n = 5 szabály adja a határmélységet (Δσz = σg/5, σg = γ·z, γ = 19 kN/m³), a végállapoti (minden bekapcsolt épület kész) mezőre, legalább 1 m, legfeljebb 60 m; így a határmélység az idő alatt nem ugrál. A határmélység a legmélyebb pont, ahol Δσz még eléri σg/5-öt — egy épület alatt ez azonos az első metszésponttal, két épület közti függőlegesben viszont (ahol a felszín közelében a többletfeszültség még kicsi) ez ad értelmes értéket.
  • Süllyedés: s = Σ Δσz·Δz/Eoed (Δz = 0,25 m) a határmélységig, épületenként külön összegezve, majd a terhelési hányaddal szorozva; a függőleges süllyedése az épületek járulékainak összege. Dőlés: az épület két széle (a széltől 0,1 m-re) közti süllyedéskülönbség osztva a szélességgel; az irány mutatja, melyik szomszéd felé dől.

Mértékegységek és kerekítés

  • Hossz m, feszültség kPa, modulus MPa (Eoed), süllyedés mm (egy tizedessel), dőlés 1/n alakban. A szimulátorok tanulási célt szolgálnak; tervezésre az MSZ EN 1997 (EC7) és a részletes számítás irányadó.

3. Határmélység meghatározása

A határmélység (m0) az a mélység, amely alatt a többletfeszültség már nem okoz mérhető alakváltozást — a szemcsék közötti súrlódási küszöböt nem haladja meg a feszültségnövekmény.

Miért szükséges a határmélység?

A σz(z) feszültségfüggvények z → ∞-nél adnak 0-t, így a süllyedés-integrál végtelen lenne. A tapasztalat ezt nem mutatja — bizonyos mélység alatt a feszültség már nem okoz szemcsemozgást.

Három módszer m0-ra

Általánosan elfogadott (n-szabály)

m0: Δσz(m0) = σg/n

n = 5 (EC7 magyar nemzeti melléklet)
n = 10 (más nemzeti mellékletek)

Jáky ajánlása

m0 = 2·B·(1 − B/(2L))

Sávalapnál (L → ∞): m0 = 2B; négyzetes pilléralap (L = B): m0 = B

Gyakorlati megfontolás

m0 = kemény réteg felszínén, ha az határmélység előtt elérjük.

Lemezalapnál (B > 10 m): m0 = 2/3·B … 1/2·B felvétele indokolt.

Példák

AlaptestB (m)L (m)m0 Jáky szerint
Sávalap1,5→ ∞2·1,5 = 3,00 m
Téglalap pilléralap2,03,02·2·(1−2/6) = 2,67 m
Négyzet pilléralap1,21,22·1,2·(1−1,2/2,4) = 1,20 m
Téglalap pilléralap1,23,02·1,2·(1−1,2/6) = 1,92 m

4. Alakváltozások számítása

A lamellánkénti vagy rétegenkénti függőleges alakváltozás (Δε) számítása a feszültségnövekmény és a talaj rugalmassági paramétere segítségével.

Három módszer Δε-ra

1. Ödométeres modulussal (a leggyakoribb)

Δεz = Δσz,átl / Eoed

A réteg átlagos feszültségnövekményét osztjuk a réteg ödométeres modulusával. Eoed a talajra jellemző konstans (MPa nagyságrend).

Pl. 1. réteg: Δσátl = 92 kPa, Eoed = 15 000 kPa → Δε = 92/15 000 = 0,00613

2. Kompressziós görbével (pontosabb)

Δεz = ε(σkezdeti + Δσátl) − ε(σkezdeti)

A görbéből leolvassuk az új és kezdeti feszültséghez tartozó alakváltozást — a különbség az adott rétegnek a teher miatti alakváltozása. Ez figyelembe veszi, hogy a modulus a feszültséggel változik (nem konstans).

3. Hooke-törvénnyel (rugalmasságtan)

Δεz = (1/E)·[Δσz − μ·(Δσx + Δσy)]

Akkor használandó, ha a vízszintes feszültségnövekmény is ismert (pl. Boussinesq alapján). E és μ (Poisson) értékek kellenek.

Kapcsolat: Eoed = E·(1−μ)/(1−μ−2μ²)

Összegzés a süllyedéssé

s = ∫₀^{m₀} εz(z) dz ≈ Σi hi · Δεi

A gyakorlatban trapéz-szabállyal integrálunk: minden lamella vastagsága × a lamella átlagos alakváltozása. Az eredmény mm-ben adódik.

Tipp: a Mintapéldák fülön (MP2-MP7) láthatod, hogy különböző helyzetekben (1 réteg, 2 réteg, kompressziós görbe, Kany-lamellás) hogyan érvényesülnek ezek a módszerek konkrét számokkal.

Mintapéldák

Tizenhét részletesen levezetett mintapélda a gyakorlati anyag szerint: feszültségszámítás Kögler és Kany szerint, süllyedésszámítás Jáky szerint ödométeres modulussal és kompressziós görbével, a Kany-féle lamellás módszer, majd a gyakorló feladatsor tíz példája (inverz feladatok, szuperpozíció, hatékony feszültség, vízszintsüllyesztés, megengedhető teher, kiterjedt feltöltés, ferdülés). Mindegyik példához ábra, lépésről lépésre megoldás és önálló kalkulátor tartozik; az adatok egy gombbal a 3D-kalkulátorba is betölthetők, ahol módosítani is lehet rajtuk.

Mintapélda 1 — Feszültségszámítás Kögler-módszerrel

Feladat

Egy alaptest alsó síkján σz,0 = 180 kPa nagyságú többletfeszültség adódik át a talajra. Az alaptest szélessége B = 2,5 m, az α szétterülési szög α = 45°. Számítsd ki a függőleges többletfeszültség (σz) értékét z = 1, 2 és 4 m mélységben az alapsík alatt:

  • (a) sávalap esetén
  • (b) L = 3,5 m hosszú pontalap esetén
MP1

Ábra

alapsík — a teher átadási síkja alaptest B = 2,5 m σz,0 = 180 kPa α = 45° z z = 1 m σ_z(sáv) = 100,0 kPa z = 2 m σ_z(sáv) = 69,2 kPa z = 4 m σ_z(sáv) = 42,9 kPa szélesség a z mélységben = B + 2·z·tan α A teher α = 45°-os egyenesek mentén szétterül; a feltételezett zárt tartományon belül σ_z egyenletes (Kögler-modell).

Megoldás

Sávalap:   σz = σz,0 · B / (B + 2·z·tan α)
Pontalap:   σz = σz,0 · B·L / [(B + 2·z·tan α) · (L + 2·z·tan α)]

α = 45° → tan α = 1, így (B + 2z) szélesség adódik a mélységgel.

(a) Sávalap, B = 2,5 m:

  • z = 1 m: σz = 180 · 2,5 / (2,5 + 2·1) = 180 · 2,5/4,5 = 100,00 kPa
  • z = 2 m: σz = 180 · 2,5 / (2,5 + 4) = 180 · 2,5/6,5 = 69,23 kPa
  • z = 4 m: σz = 180 · 2,5 / (2,5 + 8) = 180 · 2,5/10,5 = 42,86 kPa

(b) Pontalap, B = 2,5 m, L = 3,5 m:

  • z = 1 m: σz = 180 · 2,5 · 3,5 / (4,5 · 5,5) = 1575/24,75 = 63,64 kPa
  • z = 2 m: σz = 180 · 8,75 / (6,5 · 7,5) = 1575/48,75 = 32,31 kPa
  • z = 4 m: σz = 180 · 8,75 / (10,5 · 11,5) = 1575/120,75 = 13,04 kPa

Megfigyelés: ugyanolyan alapszélességnél a pontalap (kétoldali szétterülés) sokkal gyorsabban "építi le" a feszültséget, mint a sávalap (egyoldali). z = 4 m mélységben pl. a pontalap σz-je csak ~13 kPa, a sávalapé még mindig ~43 kPa.

Kalkulátor

Kögler-feszültség — MP1

Kögler

Bemenetek

kPa
m
m
°

Mélységek (m)

Vesszővel elválasztva:

Mintapélda 2 — Süllyedés Jáky-módszerrel, ödométeres modulussal

Feladat

Pilléralap, B = 2 m, L = 3 m, alaptest magasság h = 1 m. A terhelés Gz,k = 820 kN (az alaptest és a felette lévő talaj önsúlyát is tartalmazza). A terepszint 0,00 mRel, az alapsík −1,00 mRel mélységben van, a réteghatár −2,20 mRel mélységben, az alapsík alatt 1,20 m-rel van. A talajvíz mélyfekvésű.

  • 1. réteg: γ = 18 kN/m³, Eoed,1 = 15 MPa
  • 2. réteg: γ = 18 kN/m³, Eoed,2 = 5 MPa

Határozd meg a határmélységet Jáky szerint, és számítsd ki az alaptest süllyedését az ödométeres modulusok segítségével.

MP2

Ábra

terepszint · 0,00 mRel alaptest Gz,k = 820 kN h = 1,0 m B = 2,0 m Pilléralap · L = 3,0 m alapsík −1,00 mRel réteghatár −2,20 mRel m₀ = 2,67 m — határmélység (Jáky) σz,0 = 118,67 kPa ΔσRH = 65,33 kPa 0 kPa t₁ = 2,2 m m₀ = 2,67 m 1. réteg γ = 18 kN/m³ γsat = 19 kN/m³ Eoed,1 = 15 MPa 2. réteg γ = 18 kN/m³ γsat = 20 kN/m³ Eoed,2 = 5 MPa A Jáky-féle háromszög feszültségábra az alapsík alatt σz,0-ról a m₀ határmélységen 0-ra csökken; a réteghatáron ΔσRH olvasható le.

Megoldás lépésről-lépésre

1. Talpfeszültség és többletfeszültség

  • σtalp = Gz,k/(B·L) = 820/(2·3) = 136,67 kPa
  • σg = γ·h = 18·1 = 18 kPa
  • σz,0 = ΔσAS = σtalp − σg = 118,67 kPa

2. Határmélység (Jáky)

m0 = 2·B·(1 − B/(2L)) = 2·2·(1 − 2/6) = 2,67 m

3. Δσ a réteghatáron (ΔzRH = 1,20 m alapsík alatt)

ΔσRH = ΔσAS · (m0 − ΔzRH)/m0 = 118,67 · (2,67 − 1,20)/2,67 = 65,33 kPa

4. Réteg-átlagok és alakváltozások

1. réteg: Δσátl,1 = (118,67 + 65,33)/2 = 92,00 kPa; Δε1 = 92,00/(15·1000) = 0,00613

2. réteg: Δσátl,2 = (65,33 + 0)/2 = 32,67 kPa; Δε2 = 32,67/(5·1000) = 0,00653

5. Süllyedés rétegenként

Δs1 = 1,20·0,00613 = 7,4 mm

Δs2 = (2,67 − 1,20)·0,00653 = 9,6 mm

Eredmény: s = Δs1 + Δs2 = 17,0 mm ✓

Kalkulátor

Jáky + Eoed — MP2

Jáky

Geometria

m
m
m
m
kN

Talajok

kN/m³
MPa
MPa

Mintapélda 3 — Mit változtat a 2× teher?

Feladat

Az MP2-vel azonos pilléralap és talajprofil, de a függőleges teher kétszeresére nő: Gz,k = 1640 kN. Mennyi lesz a süllyedés?

MP3

Megfigyelés: mivel az alaptest geometriája azonos, az m0 = 2,67 m határmélység változatlan. A talpfeszültség viszont kétszereződik, és a többletfeszültség (σz,0) is hasonló mértékben nő.

Ábra

terepszint · 0,00 mRel alaptest Gz,k = 1640 kN (2×) h = 1,0 m B = 2,0 m Pilléralap · L = 3,0 m alapsík −1,00 mRel réteghatár −2,20 mRel m₀ = 2,67 m — változatlan (a geometria azonos) σz,0 = 255,33 kPa ΔσRH = 140,56 kPa 0 kPa t₁ = 2,2 m m₀ = 2,67 m 1. réteg γ = 18 kN/m³ γsat = 19 kN/m³ Eoed,1 = 15 MPa 2. réteg γ = 18 kN/m³ γsat = 20 kN/m³ Eoed,2 = 5 MPa Az MP2-vel azonos geometria és talajprofil; csak a teher kétszereződött, ezért m₀ változatlan, de a σz,0 háromszög magasabb.

Megoldás

1. Új feszültségek

σtalp = 1640/(2·3) = 273,33 kPa; σz,0 = 273,33 − 18 = 255,33 kPa

ΔσRH = 255,33 · (2,67−1,20)/2,67 = 140,56 kPa

2. Rétegátlagok és alakváltozások

Δε1 = (255,33+140,56)/2 / 15 000 = 197,95/15 000 = 0,0132

Δε2 = 140,56/2 / 5 000 = 70,28/5 000 = 0,01413

3. Süllyedés

Δs1 = 1,20·0,0132 = 15,8 mm

Δs2 = 1,47·0,01413 = 20,8 mm

Eredmény: s = 36,6 mm ✓ — a teher 2×-zésére a süllyedés ~2,15×-re nőtt (a geosztatikus konstans, így σz,0 > 2×-szeresére nő).

Kalkulátor

Jáky + Eoed — MP3

Jáky

Geometria

m
m
m
m
kN

Talajok

kN/m³
MPa
MPa

Mintapélda 4 — Mit változtat a keskenyebb alaptest (B = 1,2 m)?

Feladat

Az MP3-mal azonos terhelés (Gz,k = 1640 kN), de a szélesség B = 1,2 m-re csökken (L = 3 m). Hogyan alakul a süllyedés?

MP4

Két ellentétes hatás:

  • Kisebb felület → nagyobb talpfeszültség, azaz σz,0
  • Kisebb B → kisebb m0 határmélység, vagyis az integrálási tartomány csökken

A két hatás majdnem kiegyenlíti egymást — az össz-süllyedés alig változik.

Ábra

terepszint · 0,00 mRel alaptest Gz,k = 1640 kN h = 1,0 m B = 1,2 m Pilléralap · L = 3,0 m alapsík −1,00 mRel réteghatár · alapsík alatt 1,20 m m₀ = 1,92 m — kisebb B → kisebb határmélység σz,0 = 437,56 kPa ΔσRH = 164,09 kPa 0 kPa t₁ = 2,2 m m₀ = 1,92 m 1. réteg γ = 18 kN/m³ Eoed,1 = 15 MPa 2. réteg γ = 18 kN/m³ Eoed,2 = 5 MPa Keskenyebb alaptest (B = 1,2 m): nagyobb σz,0, de kisebb m₀ — a két hatás közel kioltja egymást.

Megoldás

1. Új geometria és feszültség

m0 = 2·1,2·(1 − 1,2/6) = 1,92 m

σtalp = 1640/(1,2·3) = 455,56 kPa; σz,0 = 455,56 − 18 = 437,56 kPa

ΔσRH = 437,56·(1,92−1,2)/1,92 = 164,09 kPa

2. Alakváltozások

Δε1 = (437,56+164,09)/2 / 15 000 = 0,0200

Δε2 = 164,09/2 / 5 000 = 0,0164

3. Süllyedés

Δs1 = 1,20·0,0200 = 24,0 mm

Δs2 = (1,92−1,20)·0,0164 = 11,8 mm

Eredmény: s = 35,8 mm ✓ — alig változik az MP3-hoz képest (36,6 mm)!

Kalkulátor

Jáky + Eoed — MP4

Jáky

Geometria

m
m
m
m
kN

Talajok

kN/m³
MPa
MPa

Mintapélda 5 — Süllyedés Jáky-módszerrel, kompressziós görbével

Feladat

Sávalap, B = 1,5 m, alapsík mélysége h = 1,2 m (alapsík −1,2 mRel). A terhelés Gz,k = 1100 kN/m. A réteghatár −2 mRel mélységben, az alapsík alatt 0,8 m-rel van. Mindkét réteg γ = 18 kN/m³ térfogatsúlyú; az alakváltozást a megadott kompressziós görbe írja le. Talajvíz mélyfekvésű.

MP5

Ábra

terepszint · 0,00 mRel alaptest Gz,k = 1100 kN/m h = 1,2 m B = 1,5 m Sávalap (L ≫ B) alapsík −1,20 mRel réteghatár −2,00 mRel m₀ = 2·B = 3,00 m — határmélység (sávalap) σz,0 = 711,7 kPa ΔσRH = 521,9 kPa 0 kPa t₁ = 2,0 m m₀ = 3,00 m 1. réteg γ = 18 kN/m³ γsat = 19 kN/m³ kompr. görbe 2. réteg γ = 18 kN/m³ γsat = 20 kN/m³ kompr. görbe Az alakváltozást rétegenként a megadott kompressziós görbéből olvassuk le: ε(σz0,átl) → ε(σz0,átl+Δσátl).

A feladathoz megadott kompressziós görbék

σz [kPa] 050100 150200250 300350400 450500550 600650700 750 ε [–] 00,0050,01 0,0150,020,025 0,03 1. réteg 2. réteg

Megoldás

1. Talpfeszültség és többletfeszültség

σtalp = 1100/(1,5·1) = 733,3 kPa; σg = 18·1,2 = 21,6 kPa; σz,0 = ΔσAS = 711,7 kPa

2. Határmélység (sávalap → m0 = 2·B)

m0 = 2·1,5 = 3,0 m

ΔσRH = 711,7·(3,0−0,8)/3,0 = 521,9 kPa

3. Kezdeti átlagfeszültség minden rétegben

1. réteg középvonal (alapsík alatt 0,4 m): σz0,átl,1 = γ·(h + (t1−h)/2) = 18·(1,2+0,4) = 28,8 kPa

2. réteg középvonal (alapsík alatt (0,8+3)/2 = 1,9 m): σz0,átl,2 = 18·3,1 = 55,8 kPa

4. Növekmény átlagok

Δσátl,1 = (711,7+521,9)/2 = 616,8 kPa

Δσátl,2 = (521,9+0)/2 = 261,0 kPa

5. Alakváltozás a kompressziós görbéből

1. réteg: ε(28,8) → ε(28,8+616,8) = ε(645,6); a görbéből leolvasva pl. Δε1 ≈ 0,020

2. réteg: ε(55,8) → ε(55,8+261,0) = ε(316,8); leolvasva Δε2 ≈ 0,008

6. Süllyedés

Δs1 = 0,8·0,020 = 16 mm

Δs2 = 2,2·0,008 = 18 mm

Eredmény: s ≈ 34 mm ✓

Kalkulátor

Jáky + kompressziós görbe — MP5

kompr.

Geometria

m
m
m
m
kN
kN/m³
kN/m³

Kompressziós görbe (σ:ε, vesszővel)

1. réteg:

2. réteg:

Mintapélda 6 — Sávalap más talajprofillal, kompressziós görbével

Feladat

Sávalap, B = 1,3 m, alapsík mélysége h = 0,7 m. A terhelés Gz,k = 900 kN/m. A réteghatár −1,2 mRel mélységben, az alapsík alatt 0,5 m-rel van. Mindkét réteg γ = 20 kN/m³. A két réteghez tartozik egy-egy ödométeres alakváltozási táblázat. Talajvíz mélyfekvésű.

MP6

Ábra

terepszint · 0,00 mRel alaptest Gz,k = 900 kN/m h = 0,7 m B = 1,3 m Sávalap (L ≫ B) alapsík −0,70 mRel réteghatár −1,20 mRel m₀ = 2·B = 2,60 m — határmélység (sávalap) σz,0 = 678,3 kPa ΔσRH = 547,9 kPa 0 kPa t₁ = 1,2 m m₀ = 2,60 m 1. réteg γ = 20 kN/m³ kompr. táblázat 2. réteg γ = 20 kN/m³ kompr. táblázat Mindkét réteghez külön ödométeres alakváltozási táblázat (kompressziós görbe) tartozik — a Δε rétegenként ebből adódik.

A feladathoz megadott ödométeres alakváltozási táblázat

σ (kPa)02050100200300400600800
ε1 (%) — 1. réteg0,000,200,500,801,001,101,201,301,35
ε2 (%) — 2. réteg0,000,561,402,002,402,702,903,203,40

Megoldás (átlag-feszültségek és kompressziós leolvasás)

1. Talpfeszültség és többletfeszültség

σtalp = 900/(1,3·1) = 692,3 kPa; σg = 20·0,7 = 14 kPa; σz,0 = 678,3 kPa

2. Határmélység (sávalap)

m0 = 2·B = 2,6 m

ΔσRH = 678,3·(2,6−0,5)/2,6 = 547,9 kPa

3. Kezdeti és végső átlagfeszültségek

1. réteg középvonal alapsík alatt 0,25 m → σz0,átl,1 = 20·(0,7+0,25) = 19 kPa

2. réteg középvonal: σz0,átl,2 = 20·(0,7+0,5+1,05) = 45 kPa

Δσátl,1 = (678,3+547,9)/2 = 613,1 kPa

Δσátl,2 = 547,9/2 = 274,0 kPa

4. Alakváltozás a kompressziós görbéből (példa-értékek)

1. réteg: ε(19) ≈ 0,002, ε(632) ≈ 0,012 → Δε1 ≈ 0,010

2. réteg: ε(45) ≈ 0,012, ε(319) ≈ 0,027 → Δε2 ≈ 0,015

5. Süllyedés

Δs1 = 0,5·0,010 = 5 mm

Δs2 = 2,1·0,015 = 32 mm

Eredmény: s ≈ 37 mm (a görbék pontos leolvasásától függően)

Kalkulátor

Jáky + kompr. görbe — MP6

kompr.

Geometria

m
m
m
m
kN
kN/m³
kN/m³

Kompressziós görbe (σ:ε)

1. réteg:

2. réteg:

Mintapélda 7 — Süllyedés Kany-féle lamellás módszerrel

Feladat

Négyzetes pontalap, B = L = 1,2 m, alapsík −1,00 mRel (h = 1,0 m). A terhelés Gz,k = 450 kN. Két réteg írható le az altalajban:

  • 1. réteg (kavicsos homok, alapsík alatt 0–2,4 m): γ = 20 kN/m³, Eoed,1 = 15 MPa
  • 2. réteg (iszapos homok, alapsík alatt 2,4 m-től): γ = 20 kN/m³, Eoed,2 = 5 MPa

Határozd meg a süllyedést a Kany-féle karakterisztikus pont alatti módszerrel, lamellákra osztva!

MP7

Ábra

lamellák terepszint · 0,00 mRel Gz,k = 450 kN A.S. (alapsík) −1,00 mRel B = L = 1,2 m réteghatár · A.S. alatt 2,40 m m₀ = 3,30 m — határmélység 1,0 m 2,4 m 1. réteg — kavicsos homok γ = 20 kN/m³ · Eoed,1 = 15 MPa 2. réteg — iszapos homok γ = 20 kN/m³ · Eoed,2 = 5 MPa Feszültség a karakterisztikus pont alatt σ [kPa] z A.S. réteghatár m₀ σ_g σ_g / n (n = 5) Δσ_z(z) p₀ = Δσ_z = 292,5 kPa σ_g=20 · σ_g/5=4 Δσ_z = 27,50 kPa σ_g = 68 · σ_g/5 = 13,6 kPa Δσ_z = 13,75 kPa m₀ = 3,30 m (Δσ_z ≈ σ_g/5) Kany-féle karakterisztikus pont alatti módszer: a teher okozta Δσ_z(z) feszültséget lamellánként számoljuk; a határmélység ott van, ahol Δσ_z a geosztatikus σ_g ötödére csökken.

Megoldás

1. Talpfeszültség és többletfeszültség

σtalp = 450/(1,2·1,2) = 312,5 kPa; σg (h = 1,0 m, γ = 20) = 20 kPa

p0 = σtalp − σg = 292,5 kPa

2. Lamellák kijelölése

Pontalapra a felső 1–1,5·B sávban 0,2 m vastag lamellák, mélyebben 0,4 m. A talajréteg-határnál (alapsík alatt 2,4 m) is lamellaváltás.

3. Kany-szorzók és lamella feszültségek

Minden lamella alsó síkján: Δσz(z) = (Kany-szorzó) · p0. A szorzókat a B/L = 1,0 oszlopból olvassuk le.

Pl. z = 0,2 m → z/B = 0,167 → szorzó interpolációval ≈ 0,762 → Δσz = 222,9 kPa

z = 0,4 m → z/B = 0,333 → szorzó ≈ 0,528 → Δσz = 154,4 kPa

…és így tovább.

4. Határmélység meghatározása

m0 ott, ahol Δσz = σg/n (n = 5). Itt ≈ 3,30 m (a kavicsos rétegben a 2,4 m-es réteghatáron már átlépve).

5. Lamella alakváltozások

Δεlamella = Δσz,átl / Eoed · 1000 (átlag az alsó és felső lamella-sík feszültségből)

Δslamella = lamella vastagság × Δε. Az összes lamella süllyedés összegzése.

Eredmény: s ≈ 19,1 mm (a kalkulátor a teljes lamella-táblázatot kiírja)

Kalkulátor

Kany lamellás — MP7

Kany

Geometria és terhelés

m
m
m
kN
—
m

Rétegek (térszíntől_aljáig_m, γ, γsat, Eoed)

Mintapélda 8 — Kögler oda-vissza: feszültségből mélység

Feladat

Egy alaptest alsó síkján σz,0 = 200 kPa többletfeszültség adódik át a talajra; B = 2,4 m, a szétterülési szög α = 45° (tg α = 1). Először számítsd ki a σz többletfeszültséget z = 1,5 m mélységben sávalapra és L = 3,5 m hosszú pontalapra, majd fordítsd meg a feladatot: milyen mélységben csökken a feszültség a felére, illetve sávalapnál a megadott σz = 60 kPa értékre?

Kögler: sávalap σz = σz,0·B/(B + 2z); pontalap σz = σz,0·B·L/[(B + 2z)(L + 2z)]. Az inverz feladatnál z-t kell kifejezni.

MP8

Ábra

Megoldás

1. Sávalap — σz a vizsgált mélységben

σz(1,5) = 200·2,4/(2,4 + 3,0) = 480/5,4 = 88,9 kPa

2. Pontalap — σz a vizsgált mélységben

σz(1,5) = 200·2,4·3,5/[(2,4 + 3,0)(3,5 + 3,0)] = 1680/35,1 = 47,9 kPa

3. Inverz — a felezési mélység sávalapra

σz,0·B/(B + 2z) = σz,0/2 → B + 2z = 2B → z1/2 = B/2 = 1,20 m. Sávalapnál a felezési mélység mindig B/2.

4. Inverz — adott feszültség mélysége (sávalap)

z = (σz,0·B/σz − B)/2 = (200·2,4/60 − 2,4)/2 = (8,0 − 2,4)/2 = 2,80 m

5. Inverz — felezési mélység pontalapra (másodfokú egyenlet)

(B + 2z)(L + 2z) = 2·B·L → 4z² + 2(B + L)·z − B·L = 0 → z1/2 = [−(B + L) + √((B + L)² + 4·B·L)]/4

z1/2 = [−5,9 + √(34,81 + 33,6)]/4 = (−5,9 + 8,271)/4 = 0,59 m

Megfigyelés: a pontalapnál a felezési mélység sekélyebb (0,59 m < 1,20 m), mert a kétirányú szétterülés gyorsabban építi le a feszültséget, így a pontalap hatászónája sekélyebb.

Kalkulátor

Kögler oda-vissza — MP8

Kögler

Alapadatok

kPa
m
m
°

Kérdések

m
kPa

Mintapélda 9 — Kany-tábla téglalap alapra (kétirányú interpoláció)

Feladat

Téglalap alakú pilléralap: B = 1,4 m, L = 2,5 m, se nem sáv, se nem négyzet. Az alapsíki többletfeszültség a karakterisztikus pont alatt p0 = 200 kPa. Számítsd ki a Kany-táblázatból a függőleges többletfeszültséget z = 0,5 m és z = 1,2 m mélységben! A z/B értékek a sorok, a B/L az oszlopok közé esnek, ezért mindkét irányban interpolálni kell.

MP9

Ábra

Megoldás

1. Oldalarány és relatív mélységek

B/L = 1,4/2,5 = 0,56, a 0,4 és 0,6 oszlopok közé esik (fB = (0,56 − 0,4)/0,2 = 0,80).

z/B = 0,5/1,4 = 0,357 (a 0,3 és 0,4 sorok között, fz = 0,571); z/B = 1,2/1,4 = 0,857 (a 0,8 és 1,0 sorok között, fz = 0,286).

2. A Kany-táblázat érintett cellái (σz/p0)

z/B \ B/L0,40,6
0,300,6890,637
0,400,6010,544
0,800,3920,348
1,000,2900,290

3. Kétirányú interpoláció z = 0,5 m-re

Előbb a két szomszédos oszlopban z/B szerint: k(0,4) = 0,689 + (0,601 − 0,689)·0,571 = 0,639; k(0,6) = 0,637 + (0,544 − 0,637)·0,571 = 0,584.

Majd a kettő között B/L szerint: k = 0,639 + (0,584 − 0,639)·0,80 = 0,595 → σz(0,5) = 0,595·200 = 119,0 kPa

4. Kétirányú interpoláció z = 1,2 m-re

k(0,4) = 0,392 + (0,290 − 0,392)·0,286 = 0,363; k(0,6) = 0,348 + (0,290 − 0,348)·0,286 = 0,331; k = 0,363 + (0,331 − 0,363)·0,80 = 0,338 → σz(1,2) = 0,338·200 = 67,5 kPa

Miért a karakterisztikus pont? A karakterisztikus pontban (a középponttól kb. 0,37·B, illetve 0,37·L távolságra) a hajlékony alap süllyedése megegyezik a merev alap egyenletes süllyedésével, ezért az ott számított süllyedés a merev alaptest süllyedésének jó becslése. A középpont alatt túl-, a sarok alatt alulbecsülnénk.

Kalkulátor

Kany-szorzó kétirányú interpolációval — MP9

Kany

Alaptest és teher

m
m
kPa

Vizsgált mélységek

m
m

Mintapélda 10 — Szomszédos alap hatása: feszültség-szuperpozíció

Feladat

Egy meglévő „A” sávalap (BA = 1,4 m, alapsíki többletfeszültsége σz,0,A = 150 kPa) mellé d = 2,25 m tengelytávolságra új „B” sávalap épül (BB = 1,75 m, σz,0,B = 200 kPa), azonos alapsík szinten. Vizsgáld meg α = 45°-os Kögler-szétterüléssel: milyen mélységtől „érzi” az A alap az új terhet, mekkora a feszültség az A alap tengelye alatt z = 1,75 m mélységben a két alapból együtt, és mekkora többlet-süllyedést okoz az új alap az A alapnál (összenyomódó réteg: h = 1,0 m, Eoed = 9 MPa)?

Egyszerűsítés: a szétterült zónán belül a feszültséget egyenletesnek vesszük (Kögler), és a B alap hatását az A tengelyénél a szétterült sáv feszültségével számoljuk, ha a tengely a zónán belül van.

MP10

Ábra

Megoldás

1. Mikortól ér oda a szétterülés?

A B alap 45°-os zónája z mélységben (BB + 2z)/2 távolságig ér a saját tengelyétől. Az A tengelyét akkor éri el, amikor ez d-vel egyenlő: zmin = d − BB/2 = 2,25 − 0,875 = 1,375 m. Ennél sekélyebben a B alap nem ad feszültséget az A tengelye alatt, mert a Kögler-modellben a feszültség a zárt, 45°-ban szétterülő tartományon belül marad.

2. A B alap feszültsége az A tengelyénél z = 1,75 m-ben

A szétterült sáv szélessége: BB + 2z = 1,75 + 3,50 = 5,25 m → σz,B = 200·1,75/5,25 = 66,7 kPa

3. Az A alap saját feszültsége és a szuperpozíció

σz,A = 150·1,4/(1,4 + 3,5) = 42,9 kPa; σz,össz = 42,9 + 66,7 = 109,5 kPa

4. Többlet-süllyedés az A alapnál

Csak az új terhelésből: Δs = h·σz,B/Eoed = 1,0·66,7/9000 = 7,4 mm

Mit jelent ez a meglévő épületre? A meglévő alap a szomszéd felőli oldalán kap többletfeszültséget, ezért aszimmetrikus, utólagos többlet-süllyedés keletkezik: az épület az új épület felé ferdül. Meglévő épület mellé építésnél a szuperpozíciót mindig ellenőrizni kell, és szükség esetén védőintézkedést kell tervezni. A hagymák összeadódását és az építési sorrend hatását a Feszültségszuperpozíció fejezet építkezés-filmjében végig is követheted.

Kalkulátor

Szuperpozíció két sávalapból — MP10

Kögler

A két sávalap

m
kPa
m
kPa
m

Vizsgálat

m
m
MPa
°

Mintapélda 11 — Teljes, semleges és hatékony feszültség talajvízzel

Feladat

Rétegzett altalaj: 0–2,0 m: homok (γ = 18 kN/m³, γsat = 20 kN/m³), alatta agyag (γsat = 19,5 kN/m³). A talajvízszint a terep alatt 1,5 m-rel van. Számítsd ki a teljes feszültséget (σ), a pórusvíznyomást (u) és a hatékony feszültséget (σ′) két pontban: zA = 1,2 m (a talajvíz felett) és zB = 3,5 m (az agyagban)!

γw = 10 kN/m³. A hatékony feszültség elve: σ′ = σ − u, ez minden süllyedésszámítás alapja.

MP11

Ábra

Megoldás

1. A pont (zA = 1,2 m, a talajvíz felett)

σ = γ·zA = 18·1,2 = 21,6 kPa; a kapilláris zónát elhanyagolva a talajvízszint felett u = 0; σ′ = σ − u = 21,6 kPa, a teljes és a hatékony feszültség azonos.

2. B pont (zB = 3,5 m, az agyagban), teljes feszültség

Rétegenként, a víz felett nedves, a víz alatt telített térfogatsúllyal: σ = 18·1,5 + 20·0,5 + 19,5·1,5 = 27,0 + 10,0 + 29,25 = 66,25 kPa

3. B pont, pórusvíznyomás és hatékony feszültség

u = γw·(zB − hvíz) = 10·(3,5 − 1,5) = 20,0 kPa; σ′ = 66,25 − 20,0 = 46,25 kPa

Melyik feszültség számít? Terzaghi hatékonyfeszültség-elve szerint a szemcsevázat a σ′ = σ − u terheli, alakváltozást és nyírószilárdság-változást csak σ′ változása okoz. Ezért süllyed a talaj a talajvíz leszívásakor is: σ nem nő, de u csökken, tehát σ′ nő. A kalkulátor is a hatékony geosztatikus feszültséggel számol a talajvíz alatt.

Kalkulátor

σ, u, σ′ két mélységben — MP11

σ′ = σ − u

Talajprofil

m
kN/m³
kN/m³
kN/m³
m

Vizsgált pontok

m
m
kN/m³

Mintapélda 12 — Jáky vagy Kögler? Két határmélység, két süllyedés

Feladat

Sávalap, B = 1,6 m, alapsík −1,0 m, terhelés Gz,k = 500 kN/m (önsúlyokkal). Homogén talaj: γ = 18 kN/m³, Eoed = 10 MPa; talajvíz mélyen. Számítsd ki a határmélységet és a süllyedést kétféleképpen: (1) Jáky-módszerrel (m0 = 2·B, lineáris Δσ-lecsengés), (2) Kögler-eloszlással és az n = 5 szabállyal (m0 ott, ahol Δσz = σg/5), majd hasonlítsd össze a kettőt!

A Kögler-ágban a Δσátl-t a végpontok átlagával közelítjük (dokumentált egyszerűsítés).

MP12

Ábra

Megoldás

1. Talpfeszültség és többletfeszültség

σtalp = Gz,k/B = 500/1,6 = 312,5 kPa; σz,0 = σtalp − γ·h = 312,5 − 18,0 = 294,5 kPa

2. Jáky — határmélység és süllyedés

m0,J = 2·B = 3,20 m; a lineáris lecsengés átlaga a fele: sJ = m0,J·(σz,0/2)/Eoed = 3,20·147,25/10 000 = 47,1 mm

3. Kögler + n = 5 — a határmélység másodfokú egyenlete

A feltétel σz,0·B/(B + 2z) = γ·(h + z)/5, átrendezve 2γ·z² + γ(B + 2h)·z + (γ·h·B − 5·σz,0·B) = 0.

a = 2γ = 36; b = γ·(B + 2h) = 18·3,6 = 64,8; c = 18·1,0·1,6 − 5·294,5·1,6 = 28,8 − 2356,0 = −2327,2

4. Kögler — határmélység a gyökképletből

m0,K = [−b + √(b² − 4·a·c)]/(2·a) = (−64,8 + √339 316)/72 = (−64,8 + 582,5)/72 = 7,19 m, jóval mélyebb, mint a Jáky-féle 3,20 m.

5. Kögler — süllyedés végpont-átlaggal

Δσz(m0,K) = γ·(h + m0,K)/5 = 18·8,19/5 = 29,5 kPa; sK ≈ m0,K·[(σz,0 + 29,5)/2]/Eoed = 7,19·162,0/10 000 = 116,5 mm

Összehasonlítás: sK = 116,5 mm ≫ sJ = 47,1 mm. Sávalapnál a Kögler-feszültség σz ~ B/(B + 2z) hiperbolikusan, lassan csökken, ezért a Δσz = σg/5 feltétel mélyen teljesül, míg a Jáky-képlet m0 = 2B-t rögzít. Tudni kell, melyik módszer melyik konvencióval jár: a kettő nem keverhető.
Megjegyzés a kalkulátorhoz: a kalkulátor a Kögler-ágat nem a végpontok átlagával, hanem lamellánként (0,2 m) integrálja, ezért ugyanerre a feladatra sK ≈ 54 mm-t ad. A különbség mutatja, hogy a hiperbolikusan lecsengő feszültségábránál a végpont-átlag erősen felülbecsül, a lamellázás lényeges.

Kalkulátor

Jáky és Kögler + n-szabály — MP12

Jáky · Kögler

Alaptest és teher

m
m
kN/m

Talaj és szabály

kN/m³
MPa
—

Mintapélda 13 — Megengedhető teher süllyedéskorlátból

Feladat

Pilléralap, B = 2,0 m, L = 3,0 m, h = 1,0 m. A réteghatár az alapsík alatt ΔzRH = 1,2 m-rel van; 1. réteg: γ = 18 kN/m³, Eoed,1 = 15 MPa; 2. réteg: Eoed,2 = 5 MPa. Talajvíz mélyen. Mekkora Gz,k teher engedhető meg (önsúlyokkal együtt), ha a süllyedés nem haladhatja meg az smeg = 25 mm értéket? (Jáky-módszer.) Ez az MP2 feladat megfordítása.

Trükk: a Jáky-lánc σz,0-ban lineáris. Előbb számold ki, hány mm süllyedést okoz 1 kPa többletfeszültség (fajlagos süllyedés, k), aztán fejtsd vissza.

MP13

Ábra

Megoldás

1. Határmélység és a réteghatári lecsengési arány

m0 = 2·B·(1 − B/(2·L)) = 2·2,0·(1 − 2,0/6,0) = 2,667 m; r = ΔσRH/ΔσAS = (m0 − ΔzRH)/m0 = (2,667 − 1,2)/2,667 = 0,550, ez a feszültségtől független.

2. Fajlagos süllyedés 1 kPa többletfeszültségre

1. réteg: k1 = ΔzRH·(1 + r)/2 / Eoed,1 = 1,2·0,775/15 = 0,0620 mm/kPa (E MPa-ban, Δz m-ben: az egységek éppen kiadják a mm/kPa-t).

2. réteg: k2 = (m0 − ΔzRH)·(r/2) / Eoed,2 = 1,467·0,275/5 = 0,0807 mm/kPa; összesen k = k1 + k2 = 0,1427 mm/kPa.

3. Megengedhető többletfeszültség és teher

σz,0,max = smeg/k = 25/0,1427 = 175,2 kPa; Gz,k,max = (σz,0,max + γ·h)·B·L = (175,2 + 18)·2,0·3,0 = 1159 kN

Ellenőrzés az MP2-vel: G = 820 kN-ra σz,0 = 118,67 kPa és s = 0,1427·118,67 = 16,9 mm, pontosan az MP2 eredménye. A süllyedéskorlátból számított teher használhatósági (SLS) feltétel: a kiadható teher a talajtörési (ULS) és a süllyedési (SLS) korlát kisebbike, a kettőt mindig külön kell ellenőrizni.

Kalkulátor

Megengedhető teher — MP13

Jáky

Alaptest és rétegek

m
m
m
kN/m³
m

Modulusok és korlát

MPa
MPa
mm

Mintapélda 14 — Talajvízszint-süllyesztés okozta süllyedés

Feladat

Munkatér-víztelenítés miatt a talajvízszint a terep alatti 1,0 m-ről 3,0 m-re süllyed (Δh = 2,0 m), tartósan. Rétegek: 0–3,5 m homok (γ = 18, γsat = 20 kN/m³), alatta 2,5 m vastag puha agyag (γsat = 19 kN/m³, Eoed = 6 MPa). Mekkora süllyedést okoz a vízszintsüllyesztés mindenféle épületteher nélkül? Számolj az agyagréteg középvonalára!

γw = 10 kN/m³; a leszívott zóna homokja nedves (γ = 18) marad. A kulcs a σ′ hatékony feszültség változása.

MP14

Ábra

Megoldás

1. Hatékony feszültség az agyag középvonalán (z = 4,75 m) az eredeti vízszinttel

σ′ = γ·hvíz + γ′homok·(3,5 − hvíz) + γ′agyag·1,25 = 18·1,0 + 10·2,5 + 9·1,25 = 54,25 kPa

2. Ugyanott a leszívott vízszinttel

A leszívott zóna homokja nedves γ = 18-cal számít: σ′ = 18·3,0 + 10·0,5 + 9·1,25 = 70,25 kPa

3. A hatékony feszültség növekménye

Δσ′ = 70,25 − 54,25 = 16,0 kPa = (18 − 10)·Δh = 8·2,0. A pórusvíznyomás 10·Δh-val csökkent, de a leszívott sávban a talaj telítettből nedvesre vált, így a teljes feszültség is csökken (γsat − γ)·Δh = 2·Δh-val; az eredő Δσ′ = (10 − 2)·Δh = 8·Δh.

4. Alakváltozás és süllyedés

Δε = Δσ′/Eoed = 16,0/6000 = 0,00267; s = Hagyag·Δε = 2,5·0,00267 = 6,7 mm

Tanulság: a víztelenítés a környező épületeket is süllyesztheti. A leszívás depressziós tölcsére messze túlnyúlhat a munkaterületen, a σ′-növekmény a szomszédos épületek alatti összenyomható rétegeket is konszolidálja. Ezért kötelező a víztelenítés hatásvizsgálata, és szükség esetén visszasajtolás vagy résfal. A határmélység itt nem korlátoz: a folyamat a mély rétegben zajlik (vö. MP15).

Kalkulátor

Vízszintsüllyesztés — MP14

Δσ′

Rétegek

m
kN/m³
kN/m³
m
kN/m³
MPa

Vízszintek

m
m

Mintapélda 15 — Csapda: réteghatár a határmélység alatt

Feladat

Pilléralap, B = 1,8 m, L = 3,0 m, h = 1,0 m, terhelés Gz,k = 700 kN (önsúlyokkal). Az altalaj kétrétegű: az 1. réteg (γ = 18 kN/m³, Eoed,1 = 12 MPa) az alapsík alatt ΔzRH = 3,0 m-ig tart, alatta puha réteg (Eoed,2 = 4 MPa). Talajvíz mélyen. Számítsd ki a süllyedést Jáky-módszerrel, de előbb gondold végig, mely rétegek játszanak egyáltalán szerepet!

MP15

Ábra

Megoldás

1. Talpfeszültség, többletfeszültség, határmélység

σtalp = 700/(1,8·3,0) = 129,63 kPa; σz,0 = 129,63 − 18 = 111,63 kPa; m0 = 2·1,8·(1 − 1,8/6,0) = 2,52 m

2. Számít-e a 2. (puha) réteg?

ΔzRH = 3,0 m > m0 = 2,52 m: az összegzés a határmélységnél véget ér, a puha réteg a számításban nem szerepel. Aki gépiesen a kétréteges sablont követi, elrontja.

3. Süllyedés (csak az 1. réteg, m0-ig)

Δσátl = σz,0/2 = 55,82 kPa; s = m0·Δσátl/Eoed,1 = 2,52·55,82/12 000 = 11,7 mm

Miért állhatunk meg m0-nál? A határmélység alatt a terhelési többlet már elenyészik a meglévő geosztatikus feszültség mellett, az általa okozott alakváltozás gyakorlatilag nulla. Ha azonban a m0 alatti rétegben ettől független folyamat zajlik (például vízszintsüllyesztés, MP14), az attól még süllyedést okoz.

Kalkulátor

Réteghatár és határmélység — MP15

Jáky

Alaptest és teher

m
m
m
kN

Rétegek

kN/m³
m
MPa
MPa

Mintapélda 16 — Kiterjedt feltöltés süllyedése

Feladat

Nagy kiterjedésű területen hf = 2,0 m vastag feltöltés épül (γf = 20 kN/m³), a feltöltés mindkét vízszintes irányban sokszorosa a rétegvastagságoknak. Altalaj: 0–2,5 m homok (Eoed,1 = 20 MPa), alatta 2,5 m agyag (Eoed,2 = 5 MPa); mindkettő γ = 19 kN/m³, a talajvíz mélyen, a fúrás 5,0 m-ig tárta fel a rétegsort (alatta kőzet). Számítsd ki a terep süllyedését!

Gondold végig: kiterjedt terhelésnél hogyan változik Δσ a mélységgel, és mi állítja meg az összegzést?

MP16

Ábra

Megoldás

1. A feltöltés terhelése és a feszültség lefutása

q = hf·γf = 2,0·20 = 40 kPa. Szétterülni csak a terhelt tartomány széle felé lehet; végtelen kiterjedésű terhelésnél nincs hova: Δσ = q minden mélységben, ezért a mély rétegek is a teljes feszültségnövekményt kapják.

2. Határmélység az n = 5 szabállyal és az összegzés határa

Δσ = σg/5 feltételből (σg = γ·z): zm0 = 5·q/γ = 5·40/19 = 10,5 m, ami mélyebb a feltárt 5,0 m-nél. Ezért a teljes feltárt, összenyomható rétegsort összegezzük a kőzetig (a kőzet gyakorlatilag összenyomhatatlan). Kiterjedt terhelésnél tipikusan a rétegsor a korlát, nem a határmélység.

3. A rétegek összenyomódása

Δs1 = t1·q/Eoed,1 = 2,5·40/20 000 = 5,0 mm; Δs2 = Hagyag·q/Eoed,2 = 2,5·40/5000 = 20,0 mm

Össz-süllyedés: s = 5,0 + 20,0 = 25,0 mm. Az azonos vastagságú, de puhább agyag adja a süllyedés négyötödét.

Kalkulátor

Kiterjedt feltöltés — MP16

Δσ = q

Feltöltés

m
kN/m³
—

Rétegsor (kőzetig)

m
MPa
m
MPa
kN/m³

Mintapélda 17 — Süllyedéskülönbség és ferdülés két pillér között

Feladat

Egy vázas épület két szomszédos, L = 6,0 m tengelytávolságú pillérének alapjai azonosak (négyzetes, B = 2,0 m, h = 1,0 m), de a terhük eltérő: Gz,k,1 = 800 kN és Gz,k,2 = 525 kN (önsúlyokkal). Homogén talaj: γ = 18 kN/m³, Eoed = 10 MPa, talajvíz mélyen. Számítsd ki a két alap süllyedését (Jáky, négyzetes alapra m0 = B), a süllyedéskülönbséget és a relatív ferdülést, majd ellenőrizd az 1/500-as határértékre!

MP17

Ábra

Megoldás

1. Határmélység négyzetes alapra

m0 = 2·B·(1 − B/(2·B)) = B = 2,0 m

2. Az 1. pillér

σz,0,1 = Gz,k,1/B² − γ·h = 800/4 − 18 = 182,0 kPa; s1 = m0·(σz,0,1/2)/Eoed = 2,0·91,0/10 000 = 18,2 mm

3. A 2. pillér

σz,0,2 = 525/4 − 18 = 113,25 kPa; s2 = 2,0·56,6/10 000 = 11,3 mm

4. Süllyedéskülönbség és relatív ferdülés

Δs = |s1 − s2| = 18,2 − 11,3 = 6,9 mm; β = Δs/L = 6,9 mm/6000 mm = 0,00115 = 1/873

Ellenőrzés: β = 1/873 ≤ 1/500 → megfelel. Ha nem felelne meg, a leghatékonyabb kiegyenlítés a terhekhez igazított alapméret: a nagyobb terhű pillér kap nagyobb alapot, hogy a talpfeszültség (és így a süllyedés) közel azonos legyen. Mindkét alap egyforma növelése a különbséget alig változtatja, a tengelytáv csökkentése pedig növeli β-t.

Kalkulátor

Ferdülés két pillér között — MP17

Jáky

Pillérek

m
m
kN
kN
m

Talaj és határérték

kN/m³
MPa
—

Kalkulátor

Egy kalkulátor a síkalap süllyedésének teljes számítására: tetszőleges számú talajréteg, sáv- vagy pilléralap, talajvíz, a Kögler-, Jáky- és Kany-módszer egy kattintással váltható. A program kiszámítja a többletfeszültséget, a határmélységet és a lamellás összegzéssel a süllyedést — lépésről lépésre levezetve, rétegenként külön kimutatva. A modell 3D-ben forgatható, és a mintapéldák adatai egy kattintással betölthetők.

A) Kögler-módszer

Egyenes vonalakkal határolt, α szögben szétterülő zárt tartomány, a feszültség a tartományon belül egyenletes:

Δσz = σz,0·B·L / [(B + 2z·tg α)(L + 2z·tg α)]

Határmélység az n-szabály szerint.

B) Jáky-módszer

Háromszög (lineáris) feszültségábra: a többletfeszültség az alapsíktól a határmélységig nullára csökken. Határmélység a Jáky-képlettel:

m0 = 2·B·(1 − B/(2·L))

C) Kany-módszer

A karakterisztikus pont alatti feszültség a Kany-táblázatból, lamellánként:

Δσz = σz,0·k(z/B, B/L)

Határmélység az n-szabály szerint.

Számítási konvenciók

Teher és talpfeszültség

  • A Gz,k teher karakterisztikus érték; a mintapéldák szerint alapértelmezésben már tartalmazza az alaptest és a felette lévő talaj önsúlyát. Ha a jelölőnégyzetet kikapcsolod, a program hozzáadja az alaptest (γb = 25 kN/m³, B·L·ha) és a felette lévő feltöltés (a pillér területét levonva, teljes térfogatsúllyal) súlyát.
  • Sávalapnál minden érték 1 m hosszú szakaszra vonatkozik (kN/m); a 3D-modellen ezt a szakaszt tömören emeljük ki.
  • σtalp = G/A, a többletfeszültség az alapsíkon σz,0 = σtalp − σg(D), ahol σg(D) a kiemelt talaj hatékony geosztatikus feszültsége (talajvíz alatt γ′ = γsat − 10 kN/m³). A feszültségábra mindig pontosan az alapsíkról indul σz,0 értékkel, és a határmélységig tart.

Bemeneti tartományok és egymástól függő korlátok

  • Megengedett méretek: B = 0,5–5 m, L = 0,5–5 m, D = 0,5–4 m, ha = 0,5–4 m, b = 0,2–1,0 m. A csúszkák ezeken belül mozognak, a beírt érték a tartomány szélére vágódik.
  • A méretek egymást korlátozzák, hogy ne lehessen értelmetlen alaptestet felvenni: az alaptest vastagsága nem lehet nagyobb az alapsík mélységénél (ha ≤ D — ha D-t csökkentjük, ha vele együtt csökken); a pillér vagy fal nem lóghat ki az alaptestből (b ≤ B, pilléralapnál b ≤ L is). A függő méret határa a mező alatt olvasható, és a vezérlő méret változásakor azonnal igazodik. Sávalapnál L, kiterjedt feltöltésnél B, D, ha és b nem szerkeszthető.
  • A 3D modell és a 2D metszet léptéke minden beállításnál a méretekhez igazodik: a talajtömb mélysége mindhárom módszer határmélysége alá nyúlik, szélessége B-vel, L-lel és a mélységgel nő, a feszültségábra felső szélessége az alaptest szélességének kb. 0,7-szerese (de legalább olyan széles, hogy olvasható legyen).

Feszültségeloszlás és határmélység

  • Kögler: a feszültség a B és az L irányban is α szögben terül szét; sávalapnál csak B irányban. Jáky: lineáris lefutás az m0-ig, az m0 a Jáky-képletből (sávalapnál 2·B). Kany: a karakterisztikus pont alatti szorzó a Kany-táblázatból, z/B és B/L szerinti bilineáris interpolációval (B a rövidebb oldal; sávalapra a B/L = 0 oszlop).
  • A három módszer feszültségábrája egy képen (a kalkulátorban a módszer-összevetés alatt): a megadott adatokból (σz,0, B, L, α, rétegek, n) számolt Δσz(z) lefutás az alapsík alatt, módszerenként a saját határmélységéig tömören és kitöltve (a határmélységet Jákynál a képlet, Köglernél és Kanynál az n-szabály adja, kézi m0-nál mindnél a megadott érték), alatta szaggatva a további lefutás; a σg/n vonal mutatja, hol metszi a görbe az n-szabály határát; a görbék ki-be kapcsolhatók. A negyedik, alapértelmezésben kikapcsolt görbe a rugalmasságtani referencia (Boussinesq–Steinbrenner) az alap tengelyében (sávalapnál 40·B hosszú téglalappal), határmélysége az n-szabályból, süllyedése tájékoztató jelleggel Eoed-del (görbés rétegnél a görbéből) 2 cm-es lépésekkel integrálva. A Kögler- és Jáky-ábra a tengely menti, a Kany a karakterisztikus pont alatti feszültség. A Kögler α szöge mindig állítható, mert az összevetéshez is kell.
  • Az n-szabály szerinti határmélység ott van, ahol Δσz(z) = σg(D + z)/n — a program a mélység mentén 1 cm-es lépésekkel keresi meg és lineárisan interpolál. Ha a többletfeszültség már az alapsíkon kisebb a σg(D)/n határnál, nincs összenyomódó zóna: m0 = 0 és s = 0 (a program ezt az ábrán és a levezetésben is kiírja). Ha σz,0 ≤ 0 (a talpfeszültség nem éri el a kiemelt talaj geosztatikus feszültségét), nincs többletfeszültség: az ábrán az alapsíkon a σtalp és a σg(D) feszültség látszik egymás alatt, süllyedés nincs. Alapértelmezésben n = 5; kézi m0 is megadható (Jákynál ilyenkor a háromszög a megadott mélységig fut).
  • A 3D-modellen és a 2D-metszeten a narancs ábra az alaptest tengelyében a Δσz lefutása az alapsíktól a határmélységig (szélessége a feszültséggel arányos, a réteghatárokon az értékek kiírva), alatta szaggatott narancs vonallal a feszültség további lefutása a tömb aljáig — így minden beállításnál látszik a teljes feszültségábra és az, hol metszi a σg/n vonalat; a szaggatott kékeszöld vonal a σg/n határ: a kettő metszéspontja adja az n-szabály szerinti határmélységet. Kögler-módszernél a barna csonkagúla az α szögű szétterülés tartománya. A talajtömb (és a 2D-metszet) mélysége mindig mindhárom módszer határmélysége alá nyúlik, a legalsó, lefelé végtelen réteg eddig vastagodik ki, így az alapsík mélyítésekor vagy módszerváltáskor a határmélység mindig a tömbön belül marad.

Alakváltozás és összegzés

  • A réteg(ek)et m0-ig lamellákra osztjuk: rétegenként egy lamella (trapéz-szabály, Jákynál ez pontos) vagy választható vastagságú lamellák, amelyeket a réteghatárokon és m0-nál is elvágunk (a Kany-féle lamellás módszer szerint). Lamellánként Δε = Δσz,átl/Eoed, Δs = h·Δε, a réteg süllyedése a lamellák összege.
  • Ha egy réteghez kompressziós görbét (σ:ε párok) adsz meg, az alakváltozás Δε = ε(σg,közép + Δσátl) − ε(σg,közép), ahol σg,közép a lamella közepén lévő hatékony geosztatikus feszültség — a mintapéldák (MP5–MP6) eljárása szerint.
  • A 3D-modell és a 2D-metszet feszültséghagymája a Boussinesq és Steinbrenner szerinti rugalmasságtani megoldás izobár-felületeit mutatja: azokat a pontokat, ahol az egyenletesen terhelt téglalap alatt Δσz = 0,8 · 0,5 · 0,2 · 0,1·σz,0. Így látható, hogyan terjed szét a feszültség a térben, pilléralapnál mind a négy irányban, sávalapnál a hossz mentén folytatódva; a hagymákat a program a talajtömb oldalainál levágja. Tájékoztató jellegűek, a süllyedést a program minden esetben a kiválasztott módszer (Kögler, Jáky, Kany) tengelybeli Δσz eloszlásából számítja. A modell nem mutat deformált alakot, a rétegenkénti süllyedéseket a rétegek melletti Δsi sávok, a táblázat és a levezetés adják.

Mintapéldák betöltése és a módszer jelzése

  • A kalkulátor legördülőjéből (vagy a mintapéldák melletti gombbal) mind a 17 mintapélda betölthető és szabadon módosítható. Ahol a feladat nem terhet, hanem alapsíki többletfeszültséget ad meg (MP1, MP8, MP9, MP10), a terhet G = (σz,0 + γ·D)·A alakban származtatjuk (D = 1,0 m, γ = 18 kN/m³), így az alapsíki többletfeszültség pontosan a feladat szerinti.
  • Három feladat lényege nem egyetlen alaptest süllyedése, ezért ott a saját mini-kalkulátor számol: az MP10 szuperpozícióját (a kalkulátorba a „B” alap tölthető be), az MP11 teljes, semleges és hatékony feszültségeit és az MP14 vízszintsüllyesztését (ezekből a talajprofil tölthető be), valamint az MP17 két pillérének ferdülését, amelyből az 1. pillér tölthető be.
  • Kiterjedt feltöltés mód (MP16): a terhelés a teljes felületen hat, az alapsík a terepszint, Δσz = q állandó minden mélységben, a módszerválasztás nem számít; a határmélységet az n-szabály adja, a kőzetig feltárt rétegsornál a kőzetréteg nagy modulusa miatt gyakorlatilag a rétegsor alja a korlát.
  • Az ábrák fölötti nagybetűs sáv mindig kiírja, melyik módszerrel (Kögler, Jáky, Kany, illetve kiterjedt feltöltés) készül az ábra és a süllyedés, milyen szabály adja a határmélységet, és mennyi az eredmény.